Életében először állt be, a világ legjobb csapata ellen, 5 perc múlva az év dupla gólvonalas mentését mutatta be

A szombati Tottenham-Liverpool angol bajnoki legnagyobb meglepetését jelentette, hogy a fiatalok csapatba építését különösebben sohasem kultiváló José Mourinho, a hazaiak menedzsere pont egy ilyen csúcsmeccsen adott lehetőséget egy fiatalnak, hogy életében először, ráadásul egyből kezdőként léphessen pályára a PL-ben. Egy előreláthatóan a védekezésről szóló meccsen egy középhátvédnek. 

Japhet Tanganga akcióban

A Tottenham akadémiájáról kikerült, 20 éves angol Japhet Tanganga ehhez képest azzal együtt is remekül helytállt, hogy a meccset eldöntő gólt róla kapták, sőt ha figyelembe vesszük, hogy az első félidőben azt a Sadio Manét kellett felügyelnie, aki sokak szerint 2019-2020-ban a világ legjobb formában lévő csatára, a teljesítménye inkább bravúrosnak nevezhető. 

Csakúgy, mint a meccs első igazi gólhelyzeténél bemutatott duplázása. Először óriási reflexszel blokkolta a 16-oson belülre remek passzok után betörő Firmino erős, pontos csavarását, amit Gazzaniga kapus csak ledermedve nézett, majd hasonló bravúrt bemutatva pont annyira tudott beleérni Oxlade-Chamberlain gyors ismétlésébe, hogy az a kapufán csattanjon. Mindezek után - bár erről már nem ő tehetett - a kapufáról kipattanó labdát, amire 3 liverpooli is közelről ácsingózott, az ő sarka blokkolta előlük, hogy a jelenetsor végére magához térő Gazzaniga felszedhesse azt.

A liverpooli gólnál (az összefoglalóban 0:21-től látható) Firmino mondjuk csúnyán kicselezte, de egy az egyben, ennyire közel a kapuhoz ezt a legtöbb tapasztalt PL-védővel is megtette volna. 

Tangangának volt több jó labdaszerzése, az egyikből ígéretesen meg is indult, ekkor látszott, hogy középső védőhöz képest feltűnően gyors, robbanékony és atletikus. De a legnyilvánvalóbb jó tulajdonsága a stresszhelyzetben mutatott higgadtsága volt. Amire jó sokszor volt szüksége, mivel a szélsőhátvéd Aurier olyan sokszor feledkezett elől - néha a két hivatalos csatárral egyvonalban - hogy rengetegszer kellett neki befoltoznia a jobb oldalon kialakuló hatalmas lukakat. 

Passzívan ugyan, de a meccs legellentmondásosabb jelentének is részese volt az első félidőben, amikor az egyébként nem durva játékos Robertson egy labdavesztés után talppal rátartott a bokájára, hogy VAR-ozás után mégsem állítsák ki. A mozdulat szándékos volt és indulat szülte, amin az sem változtat, hogy a Liverpool védője a végén visszafogta a lábát, így nem lett komoly sérülés a dologból. Az esetet Mourinho is megemlítette a meccs utáni nyilatkozataiban, hiszen a szituáció igencsak hasonlított arra, aminek a végén Son nemrég piros lapot kapott. 

Itt van Tanganga néhány kigyűjtött pillanata a meccsről:

A statisztikái is rendben voltak, és nemcsak egy debütáló védőhöz képest:

Ez volt egyébként Mourinho legjobb meccse Tottenham-edzőként. Ahhoz képest, hogy a Liverpool olyan formában van, mint a focistatisztikák vezetése óta a komolyabb ligákban soha senki - 21 bajnoki meccsen 20-szor győztek egy döntetlen mellett - a Tottenham lazán behúzhatta volna a döntetlent, ha a meccs hajrájában a két zicceréből bármelyiket berúgja.