Már két éve is átlagosan havi 3,3 milliót keresett egy Nb1-es focista

Kiugró tempóban növekszenek a magyar fociklubok által játékosfizetésekre költött összegek: 2018-ban egy átlagos magyar elsőosztályú csapat 5,3 millió eurót, vagyis durván 1,7 milliárd forintot fordított erre a célra, miközben 3 évvel azelőtt, 2015-ben 3,5 millió eurós volt az átlag bérköltség. 

Csak 2018-ban összességében 16 százalékkal emelkedtek a hazai játékosbérek. 

Mindezt az mfor.hu számolta ki az UEFA nemrég publikált pénzügyi jelentése alapján. A Menedzsment Fórum arra jutott, hogy 

2018-ban az NB1 játékosai átlagosan havi 3,3 millió forintot kerestek, ami az akkori magyar átlagkereset tízszerese volt. 

Ez a 16 százalékos bértömegnövekedés ráadásul azzal együtt jött ki, hogy a klubok először ebben az évben élvezhették ki azt a célzottan a futballra kitalált adókedvezményt, aminek értelmében a sportvállalkozások mentesültek a sportolók bére után fizetendő, eleve kedvezményes adó, az ekho teljesítése alól. (Az ekhós munkavállalók kedvezményes, 15 százalékos adót fizetnek a bruttó fizetésük után, míg a munkaadójuk ekho címén a bruttó fizetés 17,5 százalékát fizeti be. Vagyis ha a focistabérek 2018-ban egyáltalán nem változtak volna, akkor a klubok bérkiadásai csökkentek volna.)

2019-es összesített adatok még nincsenek, de ha a növekedés üteme hasonló maradt, akkor az NB1 mára már bekerült a legjobban fizető 20 európai bajnokság közé. 2019-ben már egy újabb, a focistákra szabott adókedvemény is érvényesült, ami szerint a korábbi 250 helyett 500 millió forint éves összkeresetig lehet ekhózni. Az összeghatár emelése arra utal, hogy több olyan játékos is lehetett, aki havi 20,8 millió forintál is többet keresett.

Ha az összesített adatokat nézzük, az élvonalban 2015-ben még 42, 2018-ban már 64 millió eurót költöttek fizetésekre.

Ha a többi környékbeli országgal hasonlítjuk össze a magyar furballpénzeket, a felzárkózásunk olyan tempós, hogy már csak Ukrajnában (7 millió euró) és Lengyelországban (5,8 millió euró) nagyobb a klubok átlagos bérkerete.

Az is érdekes, hogy mag 2015-ben egy magyar klub ugyanannyit költött fizetésekre, mint egy román - 3,5 millió eurót - addig 18-ban a mieink már 5,3-at, míg a románok csak 3,7-et.

A havi 3,3 millió forintos átlagbérrel az NB1-es focisták a régió középmezőnyében állnak. Egy ukrajnai játékos átlag havi bruttó 5,5 millió, egy lengyelországi 3,9-et és csehországi 3,7-et, egy horvátországi 3,6-ot keres. Aki figyelt, az emlékezhet, hogy magyar bajnokság a régiós bértömegversenyben a harmadik. Az egyéni fizetésekben azért csak ötödik, mert nálunk egy átlagos csapat igen sok, 33 focistát tart a keretében.

Azt tavaly nyáron írta meg a 444, hogy 2017-2018-ban az NB1-es csapatok bérekre - ebben benne vannak a nem játékos alkalmazottak fizetései is - 35 milliárd forintot fizettek ki.

Egy másik infografikából az derül ki, hogy a Fradi a hazai átlag majdnem kétszeresét költi játékosbérekre.

Ahogy az mfor.hu cikke megjegyezi:

"Önmagában az a tény, hogy a fizetések régiós szintre kerültek, még semmi gond nincsen. A nagyobb probléma, hogy mindez nem piaci alapokon nyugvó működésnek köszönhető."

Kövesd be a 444 fociblogját a Facebookon:

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.