Az MLSZ feladta a harcot, hogy korlátozza a külföldi játékosok számát az NBI-ben

Hiába nyilatkozik rendszeresen a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor arról, hogy túl sok a külföldi játékos az NBI-ben, és készülnek tervek arra, hogy több magyar kapjon lehetőséget, a jelek szerint letette a fegyvert a légiósok korlátozására készülő MLSZ. 

„A játékospolitikáját minden klub saját maga határozza meg, beleértve az idegenlégiósok alkalmazását is. A klubok felelőssége, hogy milyen arányban foglalkoztatnak saját nevelésű vagy más hazai játékosokat.”Ezt válaszolta a Magyar Labdarúgó Szövetség megkeresésünkre. Azért fordultunk az MLSZ-hez, mert információnk szerint jövőre semmi sem korlátozza majd a légiósok számát a magyar bajnokságban. Erről az MLSZ múlt heti elnökségi ülésén született döntés. Ami teljesen szembe megy a szövetség korábbi célkitűzéseivel, hogy visszaszorítsák a légiósok arányát a magyar focisták érdekében. 

2018 márciusában jelentette be az MLSZ, hogy a következő szezontól legfeljebb 10 külföldi lehet egy-egy csapat keretében. De nemcsak bejelentették, hanem elvileg 2019. szeptember elsejétől ez a szabály. Ehhez képest a Ferencvárosban 14 légiós van jelenleg. 

Úgy tudjuk, hogy a korlátozás legnagyobb ellenzője éppen a Fradi és a Fehérvár. A hivatkozási alapjuk az, hogy sok légióssal lehet elérni az Európa-liga csoportkört, ami 2018-ban az egykori Videotonnak, tavaly az FTC-nek sikerült. A sok év felsülése után tavaly összejött EL-főtábla láthatóan nagy önbizalmat adott a Ferencváros vezetőinek. Orosz Pál, a Fradi felnőtt csapatát működtető cég vezérigazgatója ki is mondta egy decemberi sajtótájékoztatón, hogy magyar játékosokkal nem tudnának nemzetközi eredményeket elérni.  

„Van egy presszió, nem biztos, hogy feladatunk az, hogy magyar játékosokkal legyen tele a klub. Természetesen nagyon szeretnénk, de nekünk teljesítményt kell felmutatni”- mondta a legnépszerűbb magyar klub vezetője. Orosz később megismételte, hogy 

„szeretnénk, ha minél több magyar játékos szerepelne a Ferencvárosban, de jelen pillanatban nekünk azt kell szem előtt tartanunk, és ez az ország érdeke is, hogy jól szerepeljünk a saját szintünkön. Ha ezt légiósokkal tudjuk elérni, akkor légiósokkal tudjuk elérni.”   

Ami egyébként teljesen elfogadható hozzáállás lenne, ha Magyarországon nem pumpálnánk irgalmatlan mennyiségű közpénzt az utánpótlás-nevelésbe, éppen azért, hogy nemzetközi szintű játékosok kerüljenek ki az akadémiákból. Hogy ez mennyire az egész ország érdeke, az megint más kérdés, de a cél kétségtelenül ez. A megvalósítása csúfos kudarc. 

Csányi Sándor májusban, az MLSZ küldöttgyűlésén összegezte, hány külföldi és hány magyar focista kap lehetőséget az NBI-ben. Csányi azzal indított, hogy amikor 2010-ben a vezetésével felállt a szövetség új elnöksége, két nagyon komoly célkitűzésük volt. Az egyik a külföldi játékosok és játékperceinek arányának a csökkentése, illetve a magyar fiatalok számának és játékperceinek a növelése. Ennek érdekében plusz anyagi támogatást adtak azoknak a csapatoknak, ahol rendszeres játéklehetőséghez jutottak fiatal magyar játékosok, illetve többségében magyar játékosok futottak ki a pályára. 

Ez csak ajánlás volt, nem kötelező szabály, de jelentős többlettámogatást hozott az inkább magyarokra építő és fiatalokban is bízó csapatoknak. A zömmel közpénzből  felpumpált tehetősebb klubok viszont nem voltak rászorulva az MLSZ pluszpénzére, és egyáltalán nem tartották be az MLSZ ajánlását, még a Puskás Akadémia sem. De a Honvéd például úgy nyert bajnokságot, hogy szinte végig eleget tett az MLSZ ajánlásainak. 

Csányi szerint az általuk kitalált anyagi ösztönzésnek  2015-2016-os idényben már látszottak az eredményei. A magyarok játékpercei 69 százalékról 75 százalékra emelkedtek. Az MLSZ mégis megszüntette a rendszert, Csányi szerint „a klubszuverenitás mindenek előtt jelszóval”. Ami miatt megint 70 százalék alá csökkent a magyarok játékperceinek az aránya, és azóta is folyamatosan csökken, tavaly 64 százalék volt már csak. 

Fotó: MLSZ

(Csányi szerint talán még ennél is rosszabb következmény volt, hogy a fiatalszabály kivezetésével a magyar tehetségek aránya is lezuhant. A 2016-17-es szezonban a játékpercek 10 százaléka jutott a fiatalok, tavalyra 4 százalék alatt volt ez a mutató.) 

„Úgy tűnik, hogy amikor a klubok szuverenitását és érdekeit tiszteletben tartjuk, vélt érdekeit figyelembe vesszük, akkor a klubok részéről a magyar labdarúgás egyetemes érdeke, vagy a válogatott nem annyira van szem előtt az igazolásnál vagy a keret összeállításánál” - mondta Csányi májusban. 

„28 éves külföldieket hozunk ide. Fel tudnám sorolni a csapatokat. A Salzburg például, vagy az Ajax 22-23 éveseket igazol. Mi meg 28-asokat. A lejárt lemezeket. Nagy pénzért, aztán nem is játszanak. Tisztelet azoknak, akiktől lehet tanulni és húzóembere a klubnak”

- mondta a mérges elnök.

Az MLSZ múlt heti elnökségi ülése után végül azt jelentették be, hogy jövőre 25 főben maximalizálják a profi kluboknál a játékoskeretet (csak fiatalok lehetnek létszámfelettiek), és fizetési plafont vezetnek be. De a légiósok számának korlátozásáról már nem volt szó. Erre válaszolta az MLSZ lapunknak a fent idézett mondatot, hogy „a klubok felelőssége, hogy milyen arányban foglalkoztatnak saját nevelésű vagy más hazai játékosokat”.

Az is igaz, hogy az MLSZ eddigi próbálkozásait is számos kritika érte. A légiósokra vonatkozó korábbi ajánlás például különbséget tett a nemzetközi kupákban induló, illetve a csak az NBI-ben vitézkedő csapatok között, előbbieknek több légióst engedélyezve. Ami - ha mindenki figyelembe veszi az MLSZ elvárásait - az NBI-es meccseken komoly előnyt jelentett egész idényben a nemzetközi kupainduló csapatoknak, akkor is, ha rögtön az első európai körben kiestek. 

A fiatalszabályt azért bírálták, mert olyan játékosokat is pályára küldtek csapatok, akik egyébként nem alkalmasak az NBI-re, és miután már kikerültek a fiatalszabály alól, 21 évesen azonnal ejtette őket a klubjuk. 

A légiósoknál pedig óriási trükközések mentek. Magyarnak számított ugyanis nagyon sok ukrán, szerb játékos, akiknek hirtelen a felmenői között találtak magyart. Így ők már EU-n kívülinek sem számítottak hirtelen. De sokan kaptak magyar állampolgárságot olyanok is, akiknek nincs magyar felmenője. A Fehérvárnál magyar állampolgár a brazil Vinicius, a zöld-foki szigeteki Stopira vagy a francia Nego. 

Több klubvezető is úgy látja, hogy sokkal tisztább lesz a korlátozás nélküli helyzet. A magyar játékosok árát nagyon megdobta, hogy úgy ültek le tárgyalni: a hazai kvóta miatt szükség van rájuk. Sok helyen aztán inkább olcsóbb légiósokat szerződtettek, és kerestek neki magyar ősöket. 

Az viszont nem látszik, hogy mitől lesz több magyar tehetség a magyar fociban. Hacsak nem attól, hogy a kormány államosította az amúgy is közpénzben úszó akadémiákat, és a szakmai elszámoltatást is átveszi az Emmi. Ezt végül is még nem próbálták az elmúlt 10 évben. 

A 444 fociblogját itt tudod követni: