A magyar futball csodája: Felcsúton tavaly 2 milliárdos pluszt hozott a foci

Orbán Viktor focialapítványa, a felcsúti futballakadémiát működtető, illetve az NB I.-es Puskás FC Kft.-t tulajdonló Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány önmagához képest mérsékelten nyereséges évet zárt 2019-ben. 

Mészáros Lőrinc, az alapítvány elnöke így is mintegy 2 milliárd forintos üzleti eredménynek örülhetett, ami – bár a legtöbb klub és egyesület beszámolója még nem ismert – szinte bizonyosan több, mint a többi profi futballcsapat, illetve akadémia 2019-es eredménye együttvéve. 

A 2018-as pénzügyi szezont követően, amelynek beszámolója lépten-nyomon extraorbitális számokkal sokkolt a 12,5 milliárd forintos sport- és konferenciaközpont beruházásra felnyalt állami támogatás miatt, az alapítvány visszatért a korábbi évek szorgos építkezéséhez.

A felcsúti alapítvány tavaly 3,8 milliárd forintnyi adományt, illetve 3,3 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. Így a FUNA összes éves bevétele 2019-ben 7,13 milliárd forint volt, ami alig több a 2018-ban ezen a soron elkönyvelt 13,3 milliárd felénél, viszont bő egymilliárddal meghaladja a 2017-es évben elnyelt 6 milliárdos összeget. 

Ami a főbb kiadásokat illeti, anyagjellegű ráfordításokra 2,5 milliárd, míg személyi jellegű ráfordításokra (bérköltség és járulékai) 1,17 milliárd forintot költött az akadémia, amelynek összes ráfordítása 5,1 milliárd forint volt tavaly.

Bár a jelenlegi járványhelyzetben a magyar sportszervezetek kezdhetnek újra hozzászokni a létbizonytalanság érzéséhez, Felcsúton valószínűleg így sem kell aggódni a jövő miatt. Köszönhetően a FUNA igen robosztus anyagi hátterének, nevezetesen az elmúlt évtizedben hangyaszorgalommal gyűjtögetett saját tőkéjének. 

Ami a 2019-es eredménnyel növekedve elérte a 29 milliárd forintot.

Mindeközben a FUNA profi labdarúgó-csapata, a Puskás Ferenc Akadémia FC is közzétette éves beszámolóját. Amiből kiderült, hogy PAFC 2019-ben is átírta a nemzetközi sportgazdaságtan alapvetőnek gondolt törvényszerűségeit.

Nevezetesen, hogy a felcsúti profik értelmezhető nagyságú szurkolótábor, illetve igazán számottevő értékű játékoseladás nélkül is 3,69 milliárd forintos árbevételt produkáltak.

Aki valaha kapcsolt már – akár csak egy pillanatra – is a Felcsút hazai meccsének tévéközvetítésére, az pontosan tudja, hogy nem a jegybevétel áll a jelenség hátterében. És nem is a felcsúti játékosgyárból külföldi topbajnokságokba – vagy bárhova – eladott futballisták ára, mivel az export értékesítés árbevétele mellett egy kerek nulla szomorkodik a beszámolóban.

Hogy akkor honnan és milyen megfontolásból érkezett a bevétel, azt mindenki maga is kitalálhatja, segítségül esetleg érdemes ellátogatni a PAFC honlapjára, és egy kicsit tanumányozni a támogatók tablóját, különös tekintettel a lakossági értékesítéssel nem rendelkező vállalatok számára. Illetve arra a tényre, hogy valószínűleg a világon nincs még egy olyan csapat, amelyet egyazon területen egymással versenyző cégek támogatnának egyszerre.

Fotó: pfla.hu

Míg a vállalkozások a piaci elvek teljes negligálásával segítették a Felcsútot, a klub alkalmazottai már közel sem szívességből vagy szívjóságból dolgoztak a klubnál. 

Ennek megfelelően személyi jellegű ráfordításokra 1,929 milliárd forintot kellett kifizetniük 2019-ben, ami 60 millió forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban, de így is simán a harmadik legnagyobb összegnek számít magyar futballban a Fradi és a Vidi mögött.

Az igénybe vett szolgáltatások 488 milliós költségével együtt összesen 668 millió forint ment el anyagjellegű ráfordításokra, míg egyéb ráfordításokra 548 millió. További 730 millió forintot pedig értékcsökkenésként írtak le.

Emellett a klubnak a jövőt tekintve számolnia kell 717,8 millió forint rövid lejáratú kötelezettséggel is, ezt azonban részben ellensúlyozza 323 millió forint passzív elhatárolása (spájzolása), utóbbi legnagyobb részben vélhetően a “VIP-székek” és a skyboxok bérleti díjából áll.

Ami a cég adózott eredményét illeti, az a 2018-as 93 millióról mindösszesen 6,7 millió forintra apadt, de a FUNA-t a hátuk mögött tudva aligha kell aggódniuk emiatt a felcsúti profiknak .

Összességében nézve a miniszterelnök álmából sarjadt felcsúti futballkonglomerátum – FUNA + PAFC – 2019-es pénzügyi teljesítményét, a felcsútiak 11,1 milliárd forintos bevételélhez jutottak tavaly, és ezzel szemben nagyjából 9 milliárd forintot költöttek ráfordításokra. Ebből a bérekre, járulékokra és egyéb személyi jellegű kifizetésekre összesen 3,1 milliárd forint ment el.

Disclaimer: a FUNA 2019-es pénzügyi beszámolójának alján szereplő, az elektronikus nyomtatványkitöltő rendszer által írt megjegyzés szerint Mészárosék hibás verziószámú dokumentumot töltöttek ki.