3 milliárd forint extra taót zsebelt be közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése előtt Orbán fociakadémiája

Még májusban jelent meg a hír, hogy ez év márciusában plusz 200 millió forint tao-támogatást kért és kapott Orbán Viktor felcsúti focialapítványa. Már akkor is gyanúsnak tűnhetett, hogyha taózásról van szó, a Felcsút nem százmilliókkal gurigázik. Ezúttal sem így történt. Úgyhogy rögvest oszlassuk is el ezt a felcsútiakra nézve mélyen sértő félreértést.

Orbán alapítványa március 9-én nem 200 millió forint, hanem összesen közel 3 milliárd 280 millió forint tao-támogatást kapott.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) ugyanis ezen a napon nemcsak a cikkben említett 2019-es tao-programjára hivatkozva kérelmezett további tao-támogatást, de a 2017-es, illetve 2018-as programjára is. 

A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civilszervezet segítségével benyújtott adatkérésünkre az MLSZ alig másfél hónapnyi gondolkodás után elárulta, hogy mennyi pénzről is van szó pontosan.

A szövetség válasza szerint a Felcsút


  • 2017-es programjára 1 241 975 897 forint,
  • a 2018-as programra 1 834 205 312 forint,
  • 2019-es programra pedig – mint már tudjuk – 203 177 509 forint

további tao-támogatást hagytak jóvá, ami összesen 3 279 358 718 forintot jelent. A már megismert 200 millió forintos támogatáshoz hasonlóan a többi plusz pénzt is azért kérte és kapta a FUNA, hogy mégse kelljen saját forrásból kifizetnie a tao-támogatás segítségével megvalósuló építési beruházásainak korábban vállalt 30 százalékos önrészét. Mindezt egy 2019. decemberi, Bánki Erik fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosítás tette lehetővé.

A járványügyi vészhelyzet kihirdetése előtt mindössze két nappal kérelmezett, összesen 3,2 milliárd forintos extra tao-támogatásnak emellett az időzítése és a mértéke is rendkívül figyelemreméltó. Meg persze az, hogy az MLSZ nyilvántartása szerint a Felcsút bő egy hónappal hamarabb hozzájuthatott ehhez a támogatáshoz, minthogy a szövetség illetékes testülete – az elnöksége – döntött volna a jóváhagyásáról. 

Nagy baj lett volna, ha nem kapják meg?

A Felcsútnak megítélt újabb több milliárd forintos támogatás tökéletesen ellentétes azzal a törvényalkotói szándékkal, ami lehetőséget teremtett rá. Bánki Erik a következő indoklással tálalta indítványát a tisztelt ház elé 2019. december 19-én:

„Arra kérem tehát önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy pártállástól függetlenül támogassák ezt a törvényjavaslatot, segítsük azokat a sportegyesületeket, alapítványokat, amelyek a beruházásukhoz szükséges önerőt nem tudják előteremteni, így, ezzel a törvényjavaslattal viszont megnyílik az út számukra is, hogy a sportág fejlesztését illetően, a gyermekek sportolási lehetőségeit biztosítandó létesítményfejlesztéseket valósítsanak meg.”

A Felcsút taózásának ezzel szemben nemhogy az önerő hiánya, de semmi más sem tudott az útjába állni az elmúlt kilenc évben. 

Orbán alapítványa olyan sok tao-támogatáshoz jutott, hogy azt már nem más csapatokhoz kell viszonyítani, hanem egész megyékhez. 

Az MLSZ hivatalos adatai alapján Heves, Nógrád, Komárom-Esztergom, Zala, Somogy és Tolna megye például kevesebb pénzhez jutott eddig a tao-programból, mint Felcsút. Mármint nem egyenként, hanem a hat megye együtt. A jóváhagyott programokra ténylegesen begyűjtött tao-támogatások tekintetében az 1,7 milliós főváros sportszervezetei szűk 1,3 milliárd forintot bírtak ráverni a Felcsútra, a Pest megyeieknek (1,3 millió lakos) már 7,3 milliárd forinttal kevesebb jutott a miniszterelnök falujánál.

Nem nagy kockázat kijelenteni, hogy a Felcsútnál senki sem szorult rá kevésbé, hogy levegyék a válláról az önrész terhét. 

A 29 milliárd forintos törzstőkéjű, az elmúlt üzleti évet 2 milliárd forintos eredménnyel záró intézmény az ország leggazdagabb sportszervezete, elnöki székében Mészáros Lőrinccel, az ország leggazdagabb emberével. Ennek megfelelően attól sem kellett tartani, hogy az önrész utólagos állami átvállalása – avagy tao-nyelven: az addig maximum 70 százalékos támogatási intenzitás 100 százalékra emelése – nélkül esetleg finanszírozási nehézségekbe ütköztek volna a felcsúti beruházások. 

És ha még így is lett volna, a magyar labdarúgás fejlődésében valószínűleg az sem okozott volna érzékelhető megtorpanást, ha az eredeti önerővel, de valamivel később, esetleg spórolósabb verzióban valósulnak meg ezek a fejlesztések. Esetleg sehogy.

Mint például az utánpótlás-képzés minősége szempontjából teljesen irreleváns 10 milliárd forintos felcsúti sportszálló. Amire annyi tao-támogatást gyűjtöttek be, mint Bács-Kiskun megye az elmúlt 9 évben összesen.

Vagy a „futódomb” néven elhíresült projekt, ami a mulatságos elnevezésen túl azért is érdekes, mert egy korábbi tao-programból derült ki, hogy a Felcsútnak korábban is volt egy futódombja. Persze lehet, hogy az már elromlott. Az új mindenesetre 106 millió közpénzt visz végül.

De az sem lett volna akkora tragédia, ha az extra tao-támogatás nélkül nem sikerül lecserélni a 2014-ben átadott felcsúti stadion pályaszéli, ledes reklámtábláit pár száz millió forintért újakra, és így a skyboxokban ülő oligarcháknak hatéves led-reklámtáblákon kell nézniük egymás hirdetéseit, amelyeknek célközönsége nyilvánvalóan egyetlen főből áll. Most már ez a beruházás is 100 százalékban közpénzből valósulhat meg, 270 millió forint értékben. A legjobb magyar utánpótlás-nevelő egyesület, az MTK teljes 2019-es tao-programja ennél 70 millió forinttal kevesebbet ért.

A példákból is érződik, hogy Felcsúton már annyi minden van, hogy alig bírnak kitalálni valamit, amire még pályázhatnának. Sporthotelből is rendelkeznek már egyébként egy családias, 16 szobás, 38 férőhelyes verzióval, még régebbről. Meg minden mással, amire taóból és céges adományokból tellett, márpedig ezekből a Felcsút már a mostani extra nélkül is több mint 50 milliárd forinthoz jutott.

Ember nem tudja, mihez kellhet egy fociakadémiának ennyi pénz. 

A Bayern München két év alatt felhúzta az új, 2017-ben átadott, tényleg világelitbe tartozó 30 hektáros edzőközpontját a mostani barátságtalan árfolyamon számolva szűk 25 milliárd forintból (70 millió euróból). Nyolc futballpályával, kosárlabdára, kézilabdára és aszteliteniszre alkalmas sportcsarnokkal, az akadémia épületével, benne a 75 fős személyzet irodáival és 35 apartmannal a nem müncheni növendékek számára. Meg persze van egy saját, 2 500 fős stadion is a korosztályos csapatok meccseihez. (És München egy 13 milliós tartomány 1,5 milliós fővárosa a világ 16. leggazdagabb országában.)

Szerencsétlen precedensnek tűnik

Ráadásul ha valaki egy megítélt támogatás birtokában belekezd egy projektbe, majd menet közben bejelenti, hogy igazából sokkal több pénz kell a befejezéshez, akkor ezt egy igen felelőtlen eljárásnak gondolnánk, amiért nem jár dicséret.

Ehhez képest a Felcsút pontosan ezt adta elő egymás után kétszer is. Előbb a végül 12,5 milliárd forintba fájó sport- és konferenciaközpont nevű beruházással, aminek költségei az átadás előtt 3 hónappal nőttek hirtelen a jóváhagyott érték 170 százalékára. Majd egy év múlva az Ifjúsági sportszálláshely nevű beruházással, amire a 2017-es és 2018-as felcsúti tao-programban összesen 4,5 milliárd forint tao-támogatást hagytak jóvá, aztán 2019 őszén kiderült, hogy kéne még rá további 2,6 milliárd.

Enyhén szólva érthetetlen, hogy mindezek után még kirívó módon meg is jutalmazták a miniszterelnök alapítványát, és szívességből kifizették helyette az utólagos emeléssel együtt számított beruházási érték önrészét, az egészet ráterhelve a mit sem sejtő magyar adófizetőkre.

A 3 milliárd forintos lesre futás

Túl a már említett szempontokon, igen súlyos problémák voltak a Felcsútnak adott újabb tao-támogatás jóváhagyásának és a pénz rendelkezésre bocsátásának körülményeivel is.

A 2017-es, 2018-as és 2019-es tao-programot érintő módosítási kérelmeket 2020. március 9-én adták be, az MLSZ pedig szédületes tempóban, még aznap jóvá is hagyta őket. A Puskás-akadémia honlapján megtekinthető mindhárom szűkszavú dokumentum, alján Vági Márton főtitkár aláírásával.

Hamar munka sosem jó, a közmondás ezúttal is igaznak bizonyult. A nagy sietségben ugyanis senkinek nem tűnt fel, hogy a felcsúti módosításokról az MLSZ saját tao-szabályzata szerint először a szövetség elnökségének kellett volna döntenie.

A 300 millió forintot - akár programmódosítás során is - elérő vagy azt meghaladó pályázat elbírálására csak az MLSZ Elnökségének jóváhagyását követően – a jogszabályban rögzített eljárás mentén a sportért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter véleményének figyelembevételével – kerülhet sor.

A felcsúti alapítványt mindez a legkevésbé sem zavarta, és a különös jóváhagyó határozatokkal kezében viharsebesen be is gyűjtötte a kapott plusz pénz nagy részét. Március 20-án már több mint 3 milliárd forint adófelajánlással beljebb voltak. Annak idején figyelgetve a különös eseményeket az MLSZ tao-nyilvántartásaiban, mindezt archiválni is sikerült. 

A jóváhagyott programok megvalósítására felajánlott, és arra igazoltan fordítható társaságiadó-támogatás mértékét az MLSZ által kiadott, úgynevezett támogatási igazolások összege mutatja. A hivatalos nyilvántartás szerint 2020 márciusának harmadik hetében a Felcsút 2017-es tao-programjára kiállított támogatási igazolások összege az addig ismert 9,02 milliárd forintról 10,2 milliárd forintra nőtt, vagyis az önerőre frissében kapott teljes támogatást begyűjtötték. Miként a 2018-as program esetében is, ahol a kiállított igazolások értéke 4,8 milliárdról 6,6 milliárd forintra nőtt. A 2019-es program esetében mintegy 50 millió forint volt a növekmény, azaz itt még 150 millió forint begyűjtésre vár.

Az MLSZ elnöksége ezzel szemben csak a támogatói igazolások kiadása után közel egy hónappal, április 14-én is hozta meg döntését a kérelmezett felcsúti módosításokról.

„ELN-48/2020 (04.14.) számú határozat

Az MLSZ Elnöksége elfogadta a Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány 2017/2018-as, 2018/2019-es és 2019/2020-as programjaihoz beadott támogatás-intenzitás módosítási kérelmét, amennyiben a kérelmezett felhasználás az elszámolás idején érvényes éves sportági keretösszeget nem lépi túl.”

led

Bástya elvtárs esete a svédasztallal

Az Elnökség meglehetős ütemkéséssel végrehajtott tisztázási kísérlete páros lábbal kaszálta el a korábbi jóváhagyás legitimitását. A határozat léte önmagában is bizonyítja, hogy a döntést magasabb szinten kellett meghozni.

A „sportági keretösszegre” való hivatkozás pedig végkép teljesen egyértelművé teszi, hogy rossz sorrendben történtek a dolgok. A hivatkozott „sportági keretösszeg” ugyanis azt a maximális összeget jelenti, ami a folyamatban lévő taós beruházások, illetve az újonnan elfogadott programok támogatására fordítható az adott évben és sportágban. A hat taós sportágra jutó mintegy 125 milliárd forint felosztásáról az Emmi dönt, az érintett sportszövetségek vezetőivel egyeztetve.

A labdarúgásra már második éve ugyanannyi pénz, 44,7 milliárd forint jut, amiből 25,9 milliárd használható működési célú támogatásra, 19,8 milliárd pedig ingatlanfejlesztési támogatásra.

Utóbbi pénzből kell kihozni az összes korábban már jóváhagyott, de még folyamatban lévő taós építési beruházás támogatását, illetve finanszírozni az adott évben jóváhagyott új beruházásokat. 

Hogy a labdarúgás sportági tao-keretének mekkora része jut a korábban, illetve az újonnan jóváhagyott programokra, illetve milyen arányban részesednek belőle a profi, illetve az amatőr sporszervezetek, annak eldöntése az MLSZ elnökségének feladata.

Erre viszont csak jóval azt követően kerített sort a testület – szintén április 14-én –, hogy a Felcsút részére már kiállították a plusz 3,2 milliárd forint felhasználásához szükséges támogatási igazolásokat. Ami felvet kérdéseket annak szabályosságáról, de nem is volt igazán fair a többi, mintegy ezerkétszáz pályázóval szemben, hogy a Felcsút az MLSZ nehezen magyarázható hibáit kihasználva afféle Bástya elvtársként, több órás előnnyel és két ételhordóval kezében járulhatott a svédasztalhoz. Különösen, hogy a keretek kimerülése esetén még a jóváhagyott programokra sem állíthat ki támogatói igazolást a szövetség, vagyis az érintett csapatok még a betervezett támogatáshoz sem juthatnak hozzá

A többi egyesületnek hiányozhat ez a pénz 

Az MLSZ Elnöksége tehát – tagjai közt Bánki Erikkel – egy lejárt szavatosságú, teljesen értelmetlen és semmit sem befolyásoló elnökségi döntéssel posztumusz vetett keresztet az építkezésekre fordítható éves sportági tao-keret bő 16 százalékára.

Ha ez a 16 százalék nem hiányzik a keretből, az erősen arra utalna, hogy az MLSZ már az Emmivel és a többi taós sportszövetséggel történő téli egyeztetések alatt számolt a felcsútiak önrészét kiváltó luxustámogatással. Azaz már akkor kihasítottak a rendszerből 3,2 milliárd forintot, aminek elköltéséből sem a magyar futball, sem a magyar sport nem profitált lényegében semmit. A felcsúti léptékkel mérve nem túl soknak tűnő pénz alig 600 millió forinttal kevesebb a vízilabdázók építési beruházásokra fordítható éves tao-kereténél.

Ha pedig az derülne ki, hogy ez a pénz mégiscsak hiányzik a labdarúgócsapatok taós beruházásainak megvalósításához, akkor az MLSZ elnöksége a saját sportága többi csapatát hozta hátrányos helyzetbe, csak és kizárólag azért, hogy a Felcsútnak több pénze legyen.

Megjegyzés: A TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós által benyújtott adatkérésben többek közt a kiadott támogatási igazolásokat is elkértük az MLSZ-től, ám ennek a kérésnek a szövetség nem tett eleget, noha a Kúria korábbi döntése értelmében a támogatási igazolások közadatnak minősülnek. Erről nyilván az MLSZ-nek is tudnia kellett, mivel a vesztes oldalon volt érintett a TI által megnyert korábbi adatkérési perben. Mivel a támogatói igazolásokkal a támogatott szervezet közpénzhez, a támogató pedig adókedvezményhez juthat, így duplán jó lenne tudni, mikor, mi alapján és kinek állították ki ezeket a dokumentumokat. A TI perelni fog, hogy egyszer ezt is megtudhassuk.