Katasztrofális anyagi vállalkozást vesz a nyakába Debrecen a focicsapat megvásárlásával

„Nézze, a szónak a biznisz értelmében nem biznisz, dehát a város a színházat sem azért üzemelteti, mert biznisz” - válaszolta Kósa Lajos az ATV-ben a műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy mi a biznisz abban, hogy Debrecen városa szinte 100 százalékos tulajdonosa lesz a debreceni profi labdarúgó csapatnak. 

Debrecen polgármestere, Papp László és a Fidesz örökös helyi parlamenti képviselője, Kósa Lajos azzal indokolta, hogy a város nyakig beszáll a profi fociba, hogy új alapokra kell helyezni az elmúlt 15 év legsikeresebb, a hétvégén azonban az NBI-ből kieső csapat működését. Éppen most esett meg ez a szégyen, amikor a kormány alternatív fővárosépítésbe kezdett, átpaterolva a Természettudományi Múzeumot Debrecenbe, a környéken épül majd a Moto GP-pálya, elfogadták Debrecen 2030-ig tervezett, 600 milliárd forintos fejlesztési koncepcióját, amit Kósa Lajos úgy kommentált, hogy „a magyar jövő Debrecenben épül”. 

Kósa Lajos, Papp László és a távozó Szima Gábor a szerdai sajtótájékoztatónFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Az tuti, hogy nem jó biznisz

A debreceni profi foci működtetése 2010 óta anyagi katasztrófa volt. És ezzel a csapatot átvevő önkormányzat is pontosan tisztában van, hiszen kisebbségi tulajdonosként, 25 százalékig eddig is benne volt a DVSC Futball Szervező Zrt.-ben. 73 százakékot vesznek meg a cég eddigi többségi tulajdonosától, a klubot 19 éven át irányító Szima Gábortól (1,6 százalék van még mások kezében). 

Ezt Szima nem így tervezte, de mint mondta, hétfőn felhívta őt a polgármester, kedden leült Papp Lászlóval és Kósa Lajossal, és 10 perc alatt meg is állapodtak arról, hogy ő kiszáll. Szerdán bejelentették mindezt, csütörtökön pedig a város fideszes többségű közgyűlése már meg is szavazhatja, hogy akkor szinte 100 százalékos tulajdonosai lettek egy profi csapatnak.

Hogy mennyiért, azt még nem lehet tudni, mert Kósa szerint nagyon gyorsan történt minden, csak abban állapodtak meg, hogy Szimától átveszi a 73 százalékot az önkormányzat. Még az is lehet, hogy jelképes összegért. A gond nem is itt van, hanem a klub további működtetésében. 

A klubnál csak a bérköltségek járulékkal együtt évi egymilliárd forintot tettek ki az elmúlt években. 

A kiadások nagy részét a játékosok fizetése viszi el, de ebben az összegben benne van a vezetők, edzők, alkalmazottak bére is. 

A futballcég üzemi vesztesége

  • 2017-ben 645 millió forint 
  • 2018-ban 316 millió forint 
  • 2019-ben 13 millió forint volt. 

2010 és 2018 között egyetlen egy olyan év volt, amikor nyereséges volt a klub, igaz akkor bőségesen. 2016-ban úgy sikerült jelentős, 688 milliós hasznot produkálni, hogy a Debrecen kiárusította szinte az összes értékes játékosát. A legnagyobb haszonnal Balogh Norbertet Palermóba, 700 millió forintért, de 164 millió forintot fizetett Bódi Ádámért a Fehérvár, szintén ide szerződött Varga József 88 millióért, 147 millióért vette meg Korhut Mihály játékjogát a Hapoel Beer Sheva.

De az már ekkor is látszott, hogy ez egyszeri pénzözön volt, mert a klub rendszeres bevételei messze nem fedezték a kiadásokat. A következő évben ez bebizonyosodott.  2017-ben akkora veszteséget termelt a klub, mint soha korábban, és ez szinte teljes egészében elvitte a rekordnyereséget: a 688 milliós rekordbevétel 631 milliós rekordveszteség jött. 

A beszámolóban azt jelölték meg problémaként, hogy „nehéz megtalálni azt a szponzorációs piacot, mely bevételi forrásunkat növelné". A klub névadószponzort is hiába keresett évek óta.

Papp polgármester most azt mondja, hogy a város feladata az, hogy „egy nagyon erős, stabil hátteret biztosítson a klub mögé”, meg fogják kérni a város vezető személyiségeit, cégeit, hogy segítség a DVSC működését. 

Amire a távozó Szima Gábor kissé szkeptikusan csak annyit mondott: „üdvözölném, ha Debrecen cégvezetői, tőkései beállnának a klub mögé. Sajnos ez az elmúlt 19 évben nem történt meg. Ám ha ennek most jött el az ideje, most jött el. Akkor lehetne a Videotonnal és a Ferencvárossal versengő csapatot működtetni. Ha viszont most nem lesz Szima Gábor és nem állnak be a klub mögé, akkor nagyon nehéz idők várnak a klubra”. (Szombathelyen hasonló helyzetben sem történt csoda, igaz, ott az önkormányzatnak esze ágában sem volt teljes egészében átvenni a profi csapatot.) 

Szima Gábor hiába várta a debreceni vállalkozókatFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Lehet persze, hogy van már egy ugrásra kész szponzor. Állami cégből már nincs sok, amelyiknek van felesleges pár száz milliója, mert ezeket odairányították már másik csapatokhoz. Felmerülhet a BMW neve, ha már gyárat építenek a város szélén, de a projekt éppen csúszik, a válságban talán a gyár sem annyira kapható komoly mecenatúrára. (Kecskeméten például - mégcsak nem is válságban - nem sikerült meggyőzni egy másik német autógyárat, a Mercedest, hogy támogassa a profi focit. Csődbe is ment a csapat.) 

A tavalyi év papíron nem volt rossz, de

A tavalyi évben ugyanakkor anyagilag stabilizálódott a csapat, az adózott eredménye 121 milliós plusz volt (az üzemi eredménye azért 12 milliós mínusz). Viszont ez csupa olyan dolognak volt köszönhető, amit most, hogy kiestek az NBI-ből, el fognak veszíteni. Tavaly még bronzérmes volt a Loki, így indulhatott az Európa-ligában. Az albán Kukesin túljutottak, aztán az olasz Torino ugyan simán megállította a hajdúságiakat, de az UEFA-tól így is befolyt 194 millió forint. Játékoseladásból a 2018-as 4 millió helyett 171 milliót húztak be. A jegyeladás továbbra is töredéke a teljes bevételnek (a tavalyi kétmilliárdos összbevételhez képest csupán 160 millió), de azért ez is emelkedett 60 millióval. És van még 664 millió forint egyéb bevétel, amiről nem lehet tudni, hogy micsoda pontosan. 

Tavaly a Debrecen bevételeit növelte az is, hogy az MLSZ már azelőtt sem volt sóher az NBI-es csapatokkal, de tavaly nyáron még gálánsabb lett: az új prémiumrendszerben mind a 12 NBI-es csapatnak alapból adtak 350 millió forintot, háromszorosára, 10 millióra forintra növelték a győztes bajnokik után járó pénzt, plusz pénz - 50 millió forint - jár a fiatalok szerepeltetésért, amit a Debrecennél be is tartottak. 

A másodosztályban ez már nem így lesz. A Debrecen most nyáron biztosan nem indul a nemzetközi kupákban, a szövetségi pénzcsap is jóval szerényebben csordogál majd.

Persze elvileg lehet spórolni a béreken, de gyakorlatilag ez nehéz lesz. A Debrecen célja az azonnali visszajutás, vagyis az első két hely egyikén kell végeznie. A legkomolyabb vetélytársnak a Vasas ígérkezik, az angyalföldiek olyan fizetéseket kínálnak, amivel az NBI-ből egy sor játékost tudtak már szerződtetni. De feljutna a Győr, a Gyirmót, a Békéscsaba is. A Debrecennek meg kellene tartania a legjobb játékosait, ha csak egy szezont akar a másodosztályban tölteni, és újakat is kell szerződtenie a légiósok helyett.

Kósa Lajos Loki-napot tartott. A sajtótájékoztató után a Parlamentbe ment, ahol a piros helyett már fehér Debrecen-pólóban szólalt fel.

A NER végett vetett a debreceni foci aranykorának

A Szimával körvonalazodó rapid megállapodás részeként kiesik a klub egy másik állandó bevételi forrása is, mert arról lemond a város. Ennek megértéséhez meg kell állni egy pillanatra.

A debreceni egy elég speciális klubfinanszírozás volt eddig. Az eleje még világos, Szima Gábor a vagyonát játékgép üzemeltetésével alapozta meg. Ez bőven hozott a konyhára még akkor, amikor 2001-ben beszállt a DVSC-be. Kevés tőkeerős tulajdonos volt a 2000-es évek elején a magyar fociban, Szima a kevesek egyikeként hazai szinten elképesztően sikeres klubot tudott működtetni, 7 bajnokságot nyertek, bejutottak a Bajnokok Ligája főtáblájára, a következő évben pedig az Európa-liga csoportkörébe is. 

Különös módon a NER megjelenése a fociban éppen a Fidesz talán legerősebb bástyájának számító városban járt a legkárosabb következményekkel. Az államosított magyar futballban mindenkinek bőven jutott közpénz, látványosan felpumpáltak két kirakatcsapatot, a Fradit és a Fehérvárt, a semmiből lett NBI-es a Mezőkövesd, a Kisvárda és a Puskás Akadémia. 

A Debrecen a NER-foci kiépülésével gyorsan elveszítette az előnyét a megerősített riválisokhoz képest. 2004 és 2010 között szinte egyeduralkodók voltak, ötször nyertek bajnoki címet, egyszer szorultak csak a második helyre. Egy ideig még vitte a csapatot a lendület, de aztán kifulladtak. Az utolsó bajnoki címűket 2014-ben ünnepelték, addigra pont elkészült a korábbi sikerekhez tervezett, jelentősen túlméretezett 20 ezres stadionjuk. (Szima is megjegyezte a távozásáról szóló sajtótájékoztatón, hogy „a 2010-es évek második felétől a klubok jelentősen megerősödtek, nem csak egynéhány, a DVSC költségvetése stagnált, míg a többi klubé jelentősen emelkedett”.) 

Összefonódva a kaszinókkal 

Szima üzletének nem tett jót az sem, hogy a kormány betiltotta a játékgépeket. Azért kárpótolták őt 2014-ben két kaszinókoncesszióval, a debrecenivel és a nyíregyházival. Nem nehéz összefüggést látni Szimának a fociban betöltött szerepe és az államtól elnyert koncessziók között, hiszen a kaszinók bevételei hivatalosan is a DVSC-t gazdagították. 

A két kaszinós cégben ugyanis 40 százalékos tulajrésze lett a DVSC Futballszervező Kft.-nek. Ami azt jelentette, hogy ha a nyereségből osztalékot fizet Szima, akkor 40 százalék a focicsapatnak megy. Szima ugyanakkor 2015-ben azt kezdeményezte, hogy a DVSC tulajdonrészét vigyék le 40 százalékról 24 százalékra. Emögött az a logika húzódott meg, hogy a koncessziót veszélyezteti, ha az kaszniós cégben meghatározó tulajdonrésszel rendelkező vállalkozásnak köztartozása van. Márpedig ez focis cégeknél könnyen összejön. A megoldás az lett, hogy levitték a DVSC részesedést 24 százalékra, de szerződést kötöttek arról, hogy az osztalékból azért továbbra is 40 százalék jár a focis cégnek. Csakhogy az önkormányzat szerint Szima ezt a megállapodást nem tartotta be, mert 2016-ban és 2017-ben is csak 24 százalékot fizetett az osztalékból, de 132 millió helyett 220 milliót kellett volna. 

Ha valaki elveszítette a fonalat, összefoglalom. A debreceni profi focit működtető cégben 73 százalékos tulajdonos volt eddig a Szima-család, 25 százaléka volt az önkormányzatnak. És ez a cég, a DVSC Futball Szervező Zrt. tulajdonosa lett két kaszinónak is, hogy a szerencsejáték bevételekből a debreceni focit finanszírozzák. 

Namost, erről a kaszinóérdekeltségről lemond az önkormányzat. Papp László polgármester jelentette be, hogy a kereszttulajdonlás megszűnik, tiszta viszonyokat akarnak teremteni. A nyereséges kaszinók 24 százalékos tulajdonrésze is Szimáékhoz kerül, az önkormányzat pedig magára rántja a fociklubot, ami rendre brutális veszteségeket termelt, ráadásul most már a kaszniók osztalékára sem számíthat. (Tavaly a két kaszinós cég összesen 600 millió, tavalyelőtt 500 millió forint osztalék kifizetéséről döntött. Az eredeti szerződés szerint ebből 40 százalék járna a debreceni fociklubnak.)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.