A Szuperkupánál sokkal nagyobb veszélyt jelent minden egyes NB I-es meccs

„A szigorú óvintézkedéseknek köszönhetően a mérkőzés időpontjában a Puskás Aréna biztonságosabb helyszín lesz, mint bármelyik más pont az országban vagy akár egész Európában” - írja a Magyar Labdarúgó Szövetség a mai európai Szuperkupa-döntőről, arra reagálva, hogy ellenzéki képviselők és Budapest főpolgármestere is nagyon kockázatosnak tartja a meccs megrendezését a jelenlegi járványhelyzetben. 

Ha erős túlzás is van a kijelentésben, az a vicc, hogy a nemzetközi szövetség szigorú előírásai miatt valóban sokkal biztonságosabb lesz ez a meccs, mint egy sima NB I-es, amiből hetente rendeznek hatot, mindenféle korlátozás nélkül, több ezer ember részvételével.  

Júniusi ajándék

Amikor június 17-én váratlan ajándékként Budapest megkapta az európai Szuperkupa-döntő megrendezésének lehetőségét, nem tűnt kockázatosnak a lépés. Az eredeti házigazda Portó lett volna, de Portugália ekkor még közepesen fertőzött ország volt, több ország sem engedélyezte a beutazást oda. Magyarországon már szinte teljesen lecsengett a járvány.

Aznap, amikor átadta a szuperkupa megrendezésének a jogát az UEFA Budapestnek, 1 darab új fertőzöttet jelentett az operatív törzs, 2-en hunytak el a járványban, másnap megint csak 1 új fertőzött volt, már csak 1 áldozat, következő nap nem jelentettek újabb halálesetet. Ma 750 új fertőzött van, 7 újabb áldozat, és tombol a második hullám. 

Bár a Szuperkupa rangosnak tűnik, hiszen mégiscsak a Bajnokok Ligája-győztes játszik az Európa Liga győztesével, a hagyományos szezonnyitó megrendezésének presztízse nem túl erős. Az elmúlt öt évben ezek a városok voltak a házigazdák: Tbiliszi, Trondheim, Szkopje, Tallinn, Isztambul. 

Két dolog miatt van még különleges jelentősége a mostani meccsnek. Az egyik magyar szempontú. Budapesten még soha nem rendeztek egymeccses nemzetközi kupadöntőt, ezzel is lehet indokolni a 150 milliárdos, tavaly elkészült Puskás Aréna létjogosultságát. (Európa-liga döntő lesz majd 2023-ban.)

A másik, hogy az UEFA Budapesten tesztelné, hogyan lehet nemzetközi meccseken is visszaengedni a szurkolókat a lelátóra.  Mert miközben a nemzeti szövetségek dönthetnek úgy, hogy beengedi a nézőket, az UEFA a járványhelyzet miatt sokkal óvatosabb, és a válogatott- és a nemzetközi kupameccsek egyelőre zártkapusak. 

Csak a jegyek harmadát adták el, az előírások a következők:

  • Tartson legalább 1.5 méter távolságot, ahol lehetséges;
  • Mindig hordjon az orrát és száját elfedő maszkot, amikor a stadion határain belül tartózkodik;
  • Mossa és fertőtlenítse kezét, amikor csak lehetséges;
  • Alá kell vetnie magát egy testhőmérséklet mérésnek a stadion bejáratánál (amennyiben 37.8 °C vagy annál magasabb a testhőmérséklete, a stadionba nem léphet be);
  • A jegye alapján kiosztott üléstől eltérő ülést nem foglalhat el;
  • Kerülje a másokkal való kézfogást; 
  • Kerülje a szemtől-szembe kontaktust, amikor ülőhelyéről elmozdul, vagy afelé tart;
  • Zsebkendőbe vagy a könyökhajlatába köhögjön vagy tüsszentsen;
  • Csak a helyén ülve egyen és igyon;
  • Kövessen bármilyen a személyzettől érkező egészségügyi vagy higiéniai utasítást; és
  • Kövesse az iránymutató jelzéseket és a sorbanállás szabályait.

Ez lenne az emberkísérlet, amire egyébként önként jelentkeztünk. Az MLSZ - és nyilván a magyar kormány, illetve annak feje is - a kezdetektől azt szerette volna, ha nézők előtt rendezik meg a szuperkupát a Puskában. Magyarországon az első között indult újra a bajnokság május végén, először zárt kapuk mögött, de aztán gyorsan úgy döntöttek, hogy beengedik a nézőket. Előírtak ugyan korlátozásokat (kizárólag minden negyedik széken ülhetnek szurkolók, az összes közösségi területen meg kell tartani a kellő távolságot, a be- és kijáratoknák, büfében, wc-ben), de ezt senki nem vette komolyan. Aztán inkább eltörölték ezek a szigorításokat is június 18-án

Ma Magyarországon mindenféle korlátozás nélkül lehet meccsre menni. 

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a Szuperkupa megrendezési jogának a megkapása után azt mondta, hogy „az UEFA a döntéssel a magyar labdarúgás fejlődését, az infrastruktúra megújulását, valamint azt ismerte el, hogy a futballélet koronavírus utáni újraindulásában Magyarország az élen járt”. Ez most már lényegében azt jelenti, hogy a focisták érdekében több szabályozást hozott az MLSZ (folyamatos tesztelések előírása például), a szurkolók védelmében viszont nincsenek szabályok, a négy hete folyamatosan erősödő járvány ellenére sem. Nem kötelező a maszk, nem kell távolságot tartani, simán énekelhetnek a sörükbe és a másikba kapaszkodva a drukkerek. A legnagyobb táborral rendelkező Ferencváros csak ajánlja, de nem teszi kötelezővé a maszkhasználatot a szurkolóinak. 

A Magyar Nemzetben pedig cikk születik arról, hogy Ráckevén a Fradi elleni kupameccsen „kis túlzással egymás nyakában csüngtünk, a vírus, ha akart és tudott, tobzódhatott. Mégsem rettegtünk. Mert jól éreztük magunkat, mert boldogok voltunk. S a lélek tápláléka, jól tudjuk, gyakran hatásosabb, mint a test gyógyszere”. Az MLSZ pedig arra hivatkozik, hogy „a nézők előtt tartott magyar bajnoki mérkőzések több hónapra visszamenő tapasztalata nem mutatja, hogy különösen kockázatos lenne kilátogatni a szabadtéri sportrendezvényekre”.

Miközben a magyarországi járványhelyzet miatt Németország már a vörös zónába tette Budapestet, a bajor kormányfő gyomra összeszorul, ha arra gondol, hogy több ezer szurkoló utazik ide, hogy biztassa a Bayernt a Sevilla ellen, a német és spanyol szurkolók inkább nem indulnak el, a német tévések nem engedik ide a munkatársaikat, addig nálunk 500 egészségügyi dolgozó kapott ingyen jegyet a meccsre. Az UEFA előírásai miatt maszkban és távolságot tartva kell szurkolniuk. Bízzunk benne, hogy hétvégén magyar bajnokira nem mennek ki.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.