Milliókat vállal át az állam a focisták fizetéséből a járvány miatt

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc a Pancho Aréna VIP-páholyában 2019. május 26-án.Fotó: Laszlo Balogh/AP

Kedd este nem csak arról döntött a kormány, hogy milyen szabályok szerint fog működni Magyarország az elkövetkező 30 napban, hanem arról is, hogy kiken és milyen formában próbál segíteni az országvezetés a második idei lezárás idején. 

Ennek érdekében az a döntés született, hogy amíg a most bejelentett rendkívüli intézkedések hatályosak - ez első körben 30 napot jelent -, az állam adókedvezmények, bértámogatások és ágazati kedvezmények formájában segít meg egyes vállalkozásokat. 

Orbán Viktor ezt nevezi gazdaságvédelmi intézkedéseknek. Érdemes egy pillantást vetni rá, hogy a gazdaság mely ágazatát segíti meg leginkább a krízisben a kabinet. 

Az egyik leginkább megsegített terület a turizmus: az állam ugyanis megtéríti a már lefoglalt, de most levesbe tartó szálláshely-bevételek 80 százalékát. 

Hogy ezen túl adókedvezményt és bértámogatást mely vállalkozások vehetnek igénybe, azt a keddi rendeletek külön pontban szabályozzák. A vonatkozó passzus szerint „a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható.” Az igénylés menete egyszerű: a cég a megyei kormányhivatalnál jelentkezik a fizetési papírokkal, és az állam ezen keresztül hó végén megtéríti a bruttó bér felét. Ezen túl se szociális, se szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni ezeknek a cégeknek.  

A felsorolásban szerepelnek mindazon ágazatok és foglalkozás körök, amelyeket a krízis most ténylegesen megrokkant: a vendéglátás, az előadóművészet, a különböző szolgáltatói szektorok, és kulturális tevékenységeket folytató vállalatok. Szerepelnek a sorban az amatőr sporttelepeket és szabadidős tevékenységet működtető cégek, és a konferenciaszervezők is, tehát mindenki, akinek a munkája most ellehetetlenül.

És szerepelnek a profi sportolók és sportegyesületek is, amelyek jelentős része továbbra is zavartalanul működik. Köztük azok a labdarúgó-egyesületek is, amelyek havi bérköltsége kiemelkedik még ebből az összevetésből is, hiszen a profi ligában ez egyesületenként akár több százmillió forintot is jelenthet. 

Ezek felét az állam most - novemberre egész biztosan - átvállalja. (A rendeletben a sportlétesítmény működtetése, sportegyesületi tevékenység, egyéb sporttevékenység is szerepel. Az élvonalbeli klubok fő tevékenysége jellemzően utóbbi kettő egyike közül kerül ki.) 

Az igénybevétel egyetlen érdemi feltétele, hogy a vállalkozás fizesse a béreket és ne rúgjon ki senkit. 

Ez nem csak az aránytalanság miatt súlyos, hanem mert a profi futballkluboknak nincsenek jelentős bevételkieséseik. A klubok bevételeiket eddig is a TAO-támogatások, állami nagyvállalatok szponzorációi adták - nem pedig azok a jegybevételek, amelyektől most elesnek. 

Az ezüstérmes Fehérvár tavalyi 9,5 milliárdos árbevételéből kevesebb mint 300 millió jött be a jegyek után. Alig 3 százalék. Miközben a csapat bérköltsége évente 4,4 milliárd forint, azaz havonta 366 millió forint. Ha nem is emelkedtek tavaly óta a fizetések Fehérváron, az ezüstérmes klub most novemberben akár jó 180 milliós bértámogatásra is jogosult lehet.* Átlagosan, a magyar élvonalbeli futballegyesületek bevételeinek 3-5 százalékát teszi ki a jegybevétel, de a többség esetében még ennyit sem. Ettől esnek el most, amit mindenképpen kompenzálni kell.  

A Ferencvárosnál vannak egyébként a legmagasabb bérköltségek: ők már tavaly 5 milliárd felett jártak, de nem is kell feltétlenül a legtehetősebb klubokat példának venni ahhoz, hogy érzékeljük, milyen pénzekről van szó. Már két éve 3,3 millió forint volt az átlagfizetés az NB1-ben. Tehát ha azon a bázison számolunk, a magyar állam akkor is több mint 1,6 millió forintot vállal át idén novemberben a több száz élvonalbeli focista fizetéséből - miközben egyébként a maradék 1,6-ot a klubok már eleve közvetetten állami forrásokból „teremtik elő”.*

Ettől még persze annak lehet örülni, hogy más szektorokon segít a kormány. Csakhogy a kulturális vagy egyéb kiszolgáló szektorokban dolgozók bérköltségei töredékét sem teszik ki azoknak a csillagászati béreknek, amiket a profi sportegyesületek utalnak ki, és amelyek helyett valóban rászoruló vállalkozások is kaphatnának további segítséget.  

*Kiegészítés: (november 12., 11.27): A kormány a rendeletek kiadása után fél nappa, egy hirdetményben a minimálbér 150 százalékában maximalizálta és további feltételekhez kötötte a bértámogatás kifizetését. Ez azt jelenti tehát, hogy a bértámogatás maximumát a kormány bruttó 240 ezer állapította meg. A hivatásos klubok így is milliós nagyságrendben igényelhetnek bértámogatásokat az illetékes megyei kormányhivataloknál.