Az Árulók: a Szuperliga titkos megalapítása nemcsak üzleti tranzakció, hanem hatalmas személyes drámák sora

Mára talán sokat elfelejtették, de két évvel ezelőtt, 2019. tavaszán egészen hasonló események zajlottak az európai fociban, mint most, amikor a focimániás ember a tervezett Európai Szuperliga miatt hirtelen úgy érzi, hogy még csak hasonló sem történt az életében. Az akkori sztori szereplői ráadásul lényegében ugyanazok voltak, mint most, csak éppen a szerepek voltak picit másképp leosztva.

Andrea és Aleksandar: majdnem-családtagokból esküdt ellenségek

2019 tavaszán a világ focimániásai ugyanígy azon őrjöngtek, hogy néhány nagy klub nyomására át készülnek szervezni az európai - és így a világfutball - legfontosabb kupasorozatát. A néhány nagy klub nevében ugyanazok az arcok tárgyaltak a színfalak mögött, a tervek ellenzői akkor is Florentino Perez Madrid-elnököt és Andrea Agnelli Juventus-főnököt tartották a rossz szellemnek. 

Aleksander Ceferin (j), az UEFA elnöke a mobilját mutogatja Andrea Agnellinek, a Juventus elnökének.Fotó: ANDREAS SOLARO/AFP

A most vasárnap kiszivárgott Európai Szuperliga-terv egyes vonásaiban ráadásul meghökkentően hasonlít a 2019-es, meg sosem valósult BL-reformra. Most olyan 20 csapatos elitligát terveznek, amiben a 15 alapító csapat helye garantált, és csak 5 helyet érint a feljutás és kiesés lehetősége. Az akkori - az UEFA által elővezetett! - terv szerint a BL-t három osztályra bontották volna, amik közül az elsőben, vagyis az igazi BL-ben 32 csapat szerepelt volna, amik közül 24 helye lényegében fix lett volna és 8 helyre pályázhatott volna Európa összes többi csapata és bajnoksága. A különbség annyi, hogy az akkori terv szerint ez a 24 csapat nem úgy lett volna bebetonozva, hogy egyszerűen név szerint felsorolják az alanyi jogon örökös BL-döntősöket. Hanem olyan módon, hogy a 32 résztvevőből 24 helyet a megelőző év első 24 csapata kapott volna meg. 

A gyakorlatban ez szinte biztosan igen hasonló eredménnyel járt volna, mint a nagycsapatok alanyi jogon járó döntős helye, de kétségtelen, hogy azok szerint a szabályok szerint pusztán elvben nagycsapatok is kieshettek volna, illetve ha egy meglepetéscsapat bejutott volna és nem lett volna csoportutolsó, akár meg is ragadhatott volna egy időre az elitben. 

Nem jelentéktelen különbség az sem, hogy abból a megálmodott új BL-ből ki is lehetett volna esni, a tornának ugyanis lett volna másod- sőt harmadosztálya is. Bár ez megteremtette volna a Szegény Ember BL-jét és a Még Annál Is Szegényebb Ember BL-jét is, a szintek között maradt volna átjárás.

De az UEFA mostani felháborodásának őszinteségét mindenképp árnyalja, hogy két évvel ezelőtt a fentiek szerint még ők maguk adták a nevüket egy olyan tervhez, ami csak ezekben az árnyalataiban tért el a szakadárok mostani projektjétől.

Aleksander CeferinFotó: Aris Messinis/AFP

Aleksander Ceferin, az UEFA szlovén elnöke 2019-ben hasonlóan meleg helyzetbe került, mint most, ráadásul mindkét esetben Andrea Agnelli Juventus-elnök miatt, ám éppen ellenkező előjellel.

Fotó: FABRICE COFFRINI/AFP

2019-ban Ceferin még azért kapott kemény kritikákat, mert UEFA-elnökként olyan látványosan barátkozott a szakadár húrokat pengető Agnellivel, hogy elvállalta még az olasz milliárdos kislányának  keresztapaságát is. (A közös luxusautózásról és magánrepülőzésről szóló híreket dühödten cáfolta, ezt viszont nem tudta.) Agnelli ezt most azzal hálálta meg, hogy gondolkodás nélkül hátba döfte a keresztapust.

De annyira hátba döfte, hogy a keresztpapa, vagyis Ceferin ma azt nyilatkozta róla, hogy 

"Andrea Agnelli a legnagyobb csalódás nekem, sose láttam embert, aki ennyit hazudott volna, ennyire kitartóan. Hihetetlen. Nem tudtuk, hogy kígyót melengetünk a keblünkön, most már tudjuk."

De az UEFA és mostani kicsinálóinak személyes-hivatalos összefonódása ennél sokkal messzebbre megy. Maga Agnelli amellett, hogy kvázi családtaggá fogadta az UEFA elnökét, ott ül az UEFA legfontosabb irányító testületében, a 12 tagú végrehajtó bizottságban. Miközben ő az egyik kulcsfigurája a szervezetet létében is fenyegető konspirációnak. És miközben ő az elnöke annak a több mint 200 profi európai fociklubot tömörítő, European Club Association nevű szervezetnek is, amely tagjainak 95 százalékát kicsinálna az új liga megalakítása. Vagyis volt az elnöke, mert ma, hétfőn lemondott és a Juventussal együtt kilépett az általa vezetett szervezetből, hasonlóan a Szuperliga 11 másik alapító klubjához.

Ed WoorwardFotó: PAUL ELLIS/AFP

Ugyancsak hétfőn mondott le az UEFA-nál betöltött pozíciójáról a Szuperliga-sztoriban szintén komoly szerepet játszó Ed Woodward, a Manchester United ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója. Woodward is szívbaj nélkül konspirált az utolsó pillanatig, hiszen miközben a BL-t leváltani szánt kupát szervezte titokban, tagja volt az UEFA azon bizottságának, ami a szemétdombra szánt BL reformjával foglalkozott. Annyira, hogy pár hete még az UEFA legfrissebb reformtervét méltatta, miközben évek óta dolgozott titokban a BL lecserélésén. 

Malcolm Glazer (balra) Gorge W. Bush elnökkel 2006-ban.Fotó: JIM WATSON/AFP

Ed Woodward azért fontos szereplője a sztorinak, mert ő az egyik összekötő kapocs a Szuperliga-terv mögött álló amerikai befektetők és befektetési bankok, illetve az európai szupercsapatok között. Az egyébként angol Woodward korábban ugyanis annál az amerikai JP Morgan Chase befektetési banknál dolgozott, amelyik a hírek szerint most hatmilliárd dolláros hitelgaranciával biztosítja az új versenysorozat finanszírozását. Woodward eleve úgy került a Manchester Unitedhez, hogy 2005-ben a JP Morgan Chase alkalmazottjaként ő volt Malcolm Glazer és családjának tanácsadója, amikor az amerikaiak megszerezték a Manchester Unitedet. Glazer ezek után ajánlott neki állást a klubnál. Nem véletlen, hogy az új Szuperliga egyik alelnöke a hírek szerint Malcolm Glazer egyik fia, Joel Glazer lesz.

Florentino Perez és Cristiano Ronaldo 2019-benFotó: JAVIER SORIANO/AFP

A kulcsszereplők közül a sokak által az egész ötlet szülőatyjának tartott Florentino Pérez Real-elnök viselkedett aránylag a legnyíltabban. Az új Európai Szuperliga elnöke ugyanis már 2019-ben leplezetlenül házalt azzal az ötletével, hogy a legeslegnagyobb európai klubok indítsanak saját, összeurópai elitbajnokságot. A már akkor nagy ellenállást szülő terv számos részlete köszön vissza az Európai Szuperliga esetében. Az ESZL-t most úgy próbálják eladni, mint egyfajta BL-pótlékot, de a most megismert elképzelés inkább egy kupasorozat és egy bajnokság öszvére. 2019-ben Perez még nyíltan bajnokságnak nevezte az ötletét, ami annyiban tért el a vasárnap bejelentettől, hogy nem egyszer, hanem kétszer 20 csapat szerepelt volna benne, két osztályban. 

Önmagában egyébként nem meglepő, hogy az európai bajnokság ötlete pont a Real-elnöknek jutott az eszébe. A csapata egész identitását az európai uralkodásra alapozza, miközben a spanyol bajnokság neki tényleg szinte csak nyűg: a BL-be úgyis bejutnak minden évben, a kiscsapatok elleni pályára lépés pedig Perez szemében maximum újabb lesérülési lehetőséget jelent. 

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.