A tartalék csapat tartalékával érkezett a kosárvébére az USA, ki is verték a németek az elődöntőben

Szerbia–Németország döntő lesz a három ázsiai helyszínen (Indonéziában, Japánban és a Fülöp-szigeteken) zajló kosárlabda-világbajnokságon, miután péntek délben Szerbia legyőzte Kanadát, délután pedig Németország verte nagy meglepetésre a mindig szuperesélyes Egyesült Államokat.

A torna két legnagyobb esélyese kiesett tehát az elődöntőben. A kanadaiak veresége sem kisebb meglepetés, mint az amerikaiaké, mivel szinte kizárólag NBA-játékosokkal álltak föl, és ugyan a legmagasabban jegyzett kanadai állampolgárságú profi, Jamal Murray (az NBA-bajnok Denver játékosa) nem vállalta a vébét, az ellenfél, Szerbia is nélkülözte Nikola Jokicsot (szintén Denver Nuggets), aki talán a világ legjobb kosárlabdázója éppen.

Szerbiát ezen a vébén nem sorolták az esélyesek közé, és ennek főleg Jokics hiányzása az oka, de kivételesen most egyébként sem tűnt erősnek a rendelkezésre álló játékosanyag, Bogdan Bogdanovicson (a válogatott legjobbja, az Atlanta Hawks védője), a szupertehetség, alig húszéves Nikola Jovicson (néhány percet kapott idén a Miami Heatben) kívül senkit nem tekintettek igazi világsztárnak vagy világsztárreménységnek. Viszont a szerb válogatott sokkal inkább csapat volt, mint az észak-amerikai, jobb egyéni képességű játékosokból építkező válogatottak. (Ahogy nagyon szép, kicsiszolt csapatjátékot mutatott ezen a vébén Lettország és Litvánia válogatottja is, de búcsúztak a negyeddöntőben. A németek nagy mázlival, két ponttal verték a letteket, a szerbek simán a litvánokat.)

Délelőtt tehát Szerbia egész egyszerűen túldobta (62 százalék fölötti mezőnydobóátlaggal, ami tétmeccsen egészen kivételes) Kanadát, amely mintha elfelejtett volna védekezni. Különösen kínos volt ez azután, hogy Kanada egyik kulcsjátékosa, a Houston Rocketsben profiskodó Dillion Brooks két napja még kijelentette, hogy ő akkor mostantól az NBA legjobban védekező játékosának számítja magát. (Mivel a negyeddöntőben sikerült legyőzni az egyébként nem túl erős Szlovéniát, és Brooks védekezett a tornagólkirály Luka Doncicon. Doncic egyébként 26 pontot dobott azon a meccsen.)

A vébé nagy esélyese, mint általában mindig, most is az Egyesült Államok volt, még úgy is, hogy ez a gárda mégcsak nem is B, hanem inkább C vagy D csapat, tehát ennél két-három erősebb válogatottat is ki tudna állítani az USA, de most valahogy senkinek sem akarózott vállalni a vébét. Bármelyik közepesen tájékozott kosárlabdaszurkoló fejből fel tudna sorolni húsz jobb amerikai kosarast azoknál, akik végül a keretbe kerültek. De még ezek a felsőközépkategóriás NBA-játékosok is simán végigverhették volna a világot, ha képesek koncentrálni és fegyelmezetten védekezni.

A péntek délutáni német-amerikai elődöntőt is mindenki simán az amerikaiaknak adta volna, a német válogatottban talán két olyan játékos lehet, aki egyéni képességek alapján versenyképes lehetne az amerikaiakkal. De csapatként ők is jobban működtek, mint az esélyesebb ellenfél.

A németek 58 százalékkal (extrémmagas százalék ilyen helyzetben) dobtak, 113 pontot, és szinte végig vezettek, végül két pontot meg tudtak őrizni az előnyükből. Az USA szintén 58 százalékkal dobott, ami azt mutatja, hogy nem sokat törődtek a védekezéssel a csapatok.

Az Egyesült Államok talán nem szégyenült meg annyira, mint a legutóbbi vébén, amikor csak a hetedik helyen végzett, miután a szerb és a francia válogatottól is kikapott. Nagyon úgy tűnik, hogy a FIBA világbajnoksága nem eléggé motiváló az NBA sztárjainak, viszont az olimpiára még rá lehet beszélni a legjobbakat. (Az utolsó négy olimpiát hozta az amerikai válogatott, utoljára 2004-ben, Athénban botlott, amikor a mostani válogatotthoz képest brutálisan erős, a fiatal LeBron Jamesszel, Tim Duncannel, Carmelo Anthonyval, Dwayne Wade-del, Allen Iversonnal felálló USA kikapott Argentínától, és csak bronzérmes lett.)

Most is két vereséggel állnak az amerikaiak, mert korábban már kikaptak – igaz, tét nélküli csoportmeccsen – a litvánoktól, így majd a bronzéremért játszhatnak Kanadával vasárnap délelőtt (magyar idő szerint) Manilában, délután pedig a német–szerb döntő következik.