A NER nélkül összeomlana a magyar futballbajnokság
Nincs még egy olyan bajnokság, mint a magyar az európai ligák top 20 szereplője között – a kijelentésnek azonban semmilyen pozitív mellékzöngéje nincs. És ennek alapja nem egyfajta káröröm vagy állandóan zsörtölődő hozzáállás, hanem az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) legfrissebb üzleti jelentése az európai bajnokságok pénzügyi helyzetéről.
Aki egy kicsit is jobban elmélyed benne, rögtön láthatja, hova vezetett az orbáni focimánia, az azt finanszírozó pénzpumpa, valamint a tény, hogy 2010 óta a NER-hez tartozó és kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosi kör alakult ki az élvonalban szereplő csapatoknál, és a mögéjük beálló szponzorok zöme is ebből a körből került ki.
Az eredmény egy olyan nemzeti bajnokság, mely anyagi értelemben elképesztően bizonytalan lábakon áll. Hiába az egyre gyarapodó bevételek, hiába a szponzorok és az állami támogatások, a bevételi szerkezet távolról nézve sem nevezhető egészségesnek. Hiába az előrelépés az UEFA különféle rangsoraiban, hiába az egy-két, jelentősebb nemzetközi porondon elért eredmény a Fraditól, pénzügyi értelemben sokkal közelebb áll az NB I. a törpeállamok, a balkáni és kevésbé fejlett országok bajnokságaihoz, mint az áhított nyugat-európai ligákhoz.
Stabilan top 20-ban Magyarország
Az UEFA nemrég publikált friss tanulmánya szerint a 2022-es üzleti évben a magyar NB I. teljes bevétele 158 millió euró volt, ami év végi árfolyamon számítva 49,4 milliárd forint. Ez a 18. legnagyobb bevétel az UEFA által vizsgált 55 bajnokság sorában.
Ez alapján egy élvonalbeli csapat átlagosan 4,1 milliárd forintból gazdálkodhatna. A feltételes mód azonban nem véletlen, hiszen a focistafizetésekhez hasonlóan ezt az átlagot is néhány gazdagabb csapat húzza fel: a Ferencváros, a Fehérvár és a Felcsút, melynek teljes költségvetése megközelíti, egyes esetben bőven meg is haladja a 10 milliárd forintot. Ezzel szemben az NB I.-es csapatok nagy része 1-2 milliárd forintból gazdálkodik évente.
Magyarország ezzel a bevételi szinttel gyakorlatilag az összes régiós bajnokságot maga mögött tudhatja, egyedül az osztrák ligában van több pénz, 267 millió euró. Hozzánk legközelebb Lengyelország áll 153 millió eurós bevétellel, de az NB I mögött szerepel egyebek mellett a horvát, a szerb, az izlandi, vagy az ír bajnokság is. Érdekesség, hogy a görög bajnokság alig valamivel nagyobb bevétellel (159 millió euróssal) szerepel közvetlenül hazánk előtt.
Ha az említett országok mellé tesszük az UEFA koefficiensek alapján összeállított rangsorát, akkor az látszik, hogy annyi pénzből, amennyivel az NB I. gazdálkodik, jó pár hellyel előkelőbb helyen kellene szerepelnie Magyarországnak. A majdnem ugyanannyi pénzből gazdálkodó görög bajnokság a koefficiensek alapján a 20. helyet szerezte meg magának a 2022/2023-as szezonban, a 8 millió euróval több pénzből gazdálkodó norvég liga pedig a 16. helyen állt. Az OTP Bank Liga ezzel szemben a 25. volt abban a szezonban.
Ez vezet el a következő megállapításunkhoz: bár a régiónkat nézve kiemelkedően sok pénzből gazdálkodhat az NB I., a teljesítményt nézve, a többi ország első osztályú ligája sokkal jobban teljesít. Csak néhány példa:
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már tagja vagy a Körnek?
Itt tudsz belépni.