Vitézy Dávid bejelentette: indul a főpolgármesteri posztért
március 19., 08:05
Vitézy lázározással durrantotta be a kampányát: A Mezőhegyesi Ménesbirtokon több fejlesztés van, mint egész Budapesten
Kedden rendezték a Smart Budapest Forum nevű városfejlesztési konferenciát, amely egyik kerekasztal-beszélgetésének résztvevője volt Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár, aki épp kedd reggel jelentette be azt, hogy elindul a főpolgármesteri tisztségért. Bár azt mondta a rendezvény egy pontján: „próbálok figyelni, hogy ne politikai természetű válasz legyen”, volt néhány vaskosabb politikai kiszólása, főleg Lázár János építési és közlekedési miniszternek, kisebb részben a mostani városvezetésnek címezve.
Szerinte Budapesten azért állt le minden fejlesztés, nemcsak a közlekedés-fejlesztések, de a centrumkórház építése, a csepeli közpark is, mert az országos pártpolitika csatatere lett Budapest. A legapróbb ügyet is a politikai szemüvegen át felnagyítva nézik kormány- és ellenzéki oldalon is. Így eljutottunk oda, hogy „egy kiemelt, szimbolikus nagy fejlesztés nem zajlik, amit ki tudnék emelni. Ilyen az én életemben nem volt” – mondta Vitézy.
Különösen azt kárhoztatta, ami „az elmúlt másfél-két évben történt Lázár János minisztersége alatt”, mondván: Lázár lényegében az összes fővárosi fejlesztést leállíttatta. „A Mezőhegyesi Ménesbirtokon nagyobb beruházások zajlanak, mint egész Budapesten” – utalt a miniszter érdekeltségébe tartozó Békés megyei birtokra.
Szerinte az aktuális pártpolitikai csetepaték mellett egy „mély Budapest-vidék ellentét is” szerepet játszik ebben. Ebben is kiemelte Lázár jelentőségét: „Az országos politikának nagyon sok aktora van, főleg az előbb említett miniszter, de sokan mások, akik szerint Budapestet nem szabad fejleszteni, így is túl fejlett, túl nagy”, és féltik attól, hogy még jobban elszívja a vidéki népességet.
Márpedig ha évekre leállnak, szünetelnek a fejlesztések, akkor annak nemcsak az a káros hatása van, hogy a város lemarad egy nemzetközi versenyben. Hanem az is, hogy a többéves szünetek miatt a szakértelem kiáramlik, példaként említette saját vasútfejlesztéses egykori kollégáit, akik „többsége külföldre ment dolgozni”.
A kivándorlás más helyen is előjött a beszédében. A Magyarországról való kivándorlás és a kivándoroltak visszacsábítása szempontjából kulcskérdésnek nevezte a lakáspolitikát, azt, hogy épüljenek nagy számban megfizethető lakások. Amíg a budapesti bérek nem nyugat-európaiak, a lakhatási költségek viszont igen, a kivándorolt magyarokat nem lehet visszahozni Budapestre. És ami még nagyobb baj szerinte: számos olyan munkakörben, szakmában vannak „óriási létszámhiányok”, amelyekben a jövedelmi szint nem teszi lehetővé a Budapesten megélhetést. Tanárok, buszvezetők, ápolók – sorolta Vitézy a példákat, megjegyezve: budai kórházban találhatunk olyan kardiológiai osztályt, ahol az álláshelyek fele nincs betöltve.
Fontosnak nevezte a külső kerületek hiányzó központjainak, vendéglátó-kereskedelmi-szolgáltató létesítményeknek a létrehozását. „A körúton túli Budapesttel el kell kezdeni foglalkozni, például lehessen egy jó kávét venni a külső kerületi metróállomásoknál vagy HÉV-megállóknál, legyen ott posta, pékség”.
Szigorítaná, sőt, megszüntetné az agglomerációs zöld területek további beépíthetőségét. „Az országgyűlésnek biztosítani kell, hogy a probléma ne termelődjön újra, ne építsenek be több zöld domboldalt”, majd később azt is mondta, hogy „akik már odaköltöztek, nem szeretnék, hogy mások is odaköltözzenek”.
A panelbeszélgetés végén arra a kérdésre, hogy miben kellene jobbnak lennie, felidézte azt az öt témát, amiket a főpolgármester-jelöltségét bejelentő videóban sorolt fel – lakhatás, közösségi közlekedés, egészségügy, közterületek állapota, magukra hagyott külső kerületek –, de hozzátett még egyet, a gazdaságfejlesztés kérdését. „Sokkal inkább kellene építenünk” arra, hogy Budapest vonzó város legyen a befektetőknek, az állami befektetési ügynökség ne csak vidéki településekre hozzon nagyberuházásokat.