Korábban is lehetett arról hallani, hogy az állam szigorításokat tervez, az érintettek attól tartanak, hogy az adatszolgáltatással ennek az előkészítése zajlik.
Az Egyesült Államok több mint százmillió dollárból épített drónbázist Nigerben, innen indították a Száhel-térségben a dzsihadisták elleni légicsapásokat. Az amerikai kivonulás arra kényszeríti a Biden-kormányt, hogy újragondolja terrorizmusellenes stratégiáját. Közben stratégiai győzelmet jelent Oroszország számára a száheli övezetben.
Négy másik független szerkesztőséggel együtt foglalkozunk a közép-európai biztonság kérdéseivel.
Csak a hivatalosan meghívottak értesülhetnek az NGO-kat figyelő lokátor legújabb megállapításairól.
Orosz tisztviselők, közéleti szereplők, újságírók két éve megállás nélkül vizionálnak pusztítóbbnál pusztítóbb atomcsapásokat olyan, a nyugati szövetséghez tartozó városok ellen, mint Párizs, Garmisch-Partenkirchen, Bukarest, München vagy Marseille. Mindez az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás elrettentésére irányuló stratégia része.
A szolgálatok felügyelete a jelek szerint egyre inkább átpolitizálódik a propagandaminiszter irányítása alatt.
Sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy az olasz Demokrata Párt elindítja Ilaria Salist az EP-választásokon.
Az ukrajnai háború elől menekülők között van egy minden szempontból stigmatizált csoport, amely számára a magyarországi önálló élet célzott segítség nélkül lényegében lehetetlen. A kárpátaljai magyar ajkú romák kihívásairól szól cikksorozatunk harmadik része.
Románia fontos szerepet játszik a NATO délkeleti szárnyának megerősítésében. 2030-ra már nem a németországi Ramsteinben, hanem Fekete-tenger partjától néhány kilométerre lesz a NATO legnagyobb európai bázisa.
A magyar kormány harcos retorikája mindig Ukrajnára irányul, sosem az onnan menekülőkre. De hogy viszonyul az állam azokhoz az ukránokhoz, akik Magyarországon kezdtek új életet? Milyen lehetőségeik vannak, milyen kihívásokkal küzdenek? Cikksorozatunk második része.
Szomorú kerete ennek a 25 évnek, hogy a csatlakozáskor a déli, most pedig az észak-keleti szomszédunkban dúl háború, Magyarország megítélése e két konfliktus kapcsán azonban merőben eltér. Míg a Balkán esetében sikerült egy konstruktív tagállam képét kialakítani, az ukrán háború kapcsán Magyarország rettenetesen távol került ettől.
Hányan jöttek, hányan mentek tovább, hányan maradtak? Miért nem érdeke senkinek, hogy kiderüljenek a valós számok? Cikksorozatunk első része.
A technológiai vállalatok már olyan kritikus eszközöket birtokolnak, amelyekre egy szuverén államnak szüksége van a működéshez, és saját maga megvédéséhez. A technológiához való hozzáférés hiánya élet-halál kérdése lehet - amint azt az elmúlt két év Ukrajnában is megmutatta. A technológiai vállalatok kulcsszerepe új kérdéseket vet fel a magánszektor és a civilek háborús helyzetben betöltött státuszáról.
Kedden az Európai Bizottság közzétette az európai védelmi ipar fellendítésére készített javaslatait.
Míg élt, Alekszej Navalnij neve nemcsak Vlagyimir Putyin orosz elnök, hanem a Kreml által ellenőrzött állami televízió bemondóinak száját is ritkán hagyta el. Halálával ez legalább részben megváltozott.